"HA SOHA NEM GONDOLOK VELE, HOGY A HÚSFOGYASZTÁS EGY MÁSIK ÉLŐLÉNY ÉLETÉNEK ELVÉTELÉT IS JELENTI, AKKOR VÁSÁRLÁSAIMMAL NAGYBAN HOZZÁJÁRULOK A MANAPSÁG ÁLTALÁNOS ÚGYMOND "GAZDASÁGOS" ÁLLATTARTÁSI-, KERESKEDELMI MÓDSZEREK LÉTÉHEZ, TERJEDÉSÉHEZ ANÉLKÜL, HOGY EZ TUDATOSULNA BENNEM..."

ÍGY ÉLNEK, AKIKBŐL A HÚS LESZ...

A marhákat ún. rideg tartásban tartjuk: nyáron legelőn, télen is szabadban, csak egy fedett szín biztosítja a szélsőséges időjárás elleni védelmet.
Így mára elmondhatjuk, hogy a mi adottságainkhoz alkalmazkodott, rendkívül edzett, jó egészségi állapotú állományunk alakult ki.

Állatorvosi kezelésre szinte soha nem kényszerülünk. Ha azonban valamelyik állatunk egyedi gyógykezelést igényel, a várakozási időt természetesen minden esetben betartjuk.
De ezen túlmenően ha olyan egyed húsát értékesítjük, aki akár évekkel korábban, borjúként egy antibiotikumos gyógyszert kapott, akkor bár hiszem, hogy az senkinek semmilyen problémát nem jelenthet, azt mégis mindig megírom a leendő vásárlóknak, mert így korrekt.

Az állatállományunk évek óta lényegében zárt állomány, új egyedet csak a tenyészbika 3-4 évenkénti cseréjénél kell behoznunk, így minimális egy-egy kórokozó behurcolásának a veszélye.

A marhákat úgynevezett legelőre alapozott tartásban tartjuk, ami azt jelenti, hogy nyáron a bio legelőinken legelnek, télen a gazdaságban nyáron betakarított lucernaszénát, fűszénát illetve lucerna szenázst kapják. Évek óta tudatosan nem abrakoljuk a növendék állatokat sem.
Így nem hizlalt állatokat, hanem, ahogy én nevezem őket, amolyan "nőtt" egyedeket viszünk vágóhídra, ha eljön az ideje.
Ennek oka: hogy hiszem, a marha alapvetően fűfélék fogyasztására terveztetett és nem abrak emésztésre. A fejlettebb legeltetésre alapozott marhatartási kultúrájú országokban egyébként mostanában terjedőben van ez a tartásmód, melyet mi pár év tapasztalata alapján kialakítottunk, akkor még nem ismerve az azóta már igen népszerű úgynevezett „grass feed” tanúsítási rendszert.

A szakértők ezt a fajta marhatartást már nem környezet-terhelőnek, hanem az védőnek tekintik. A húst felhasználó mesterszakácsok pedig megfelelő érlelés után a legértékesebb marhahús forrásnak tekintik az ilyen tartásból származó állatokat mind táplálkozás élettani, mind élvezeti szempontból.

A borjak sokáig (5-7) hónapos korukig az anyjuk alatt vannak és szopnak.

Mindezek befolyásolják a húsminőséget. Tapasztalataink szerint ízben gazdagabb, de nem olyan márványozott (faggyús) az így tartott marha húsa, mint egy hizlalt egyedé, hiszen hízlalás nem történik, az állat pedig egész életében rengeteget, szabadon mozog.

A VÁGÁS

A vágást bio bérvágásként vágóhídon végeztetjük, itt darabolják, csomagolják, címkézik, fagyasztják a húst, melyet Vácon a Barkácsboltunk mellett működő mini üzletben értékesítünk.

SárgaFogó Barkácsbolt:
2600 Vác, Dózsa György út 53.
Nyitva tartás:
Hétfő-Péntek: 7:00-17:00
Szombat: 7:00-13:00
Vasárnap: ZÁRVA

ÁRUSÍTÁS

Sokat segít, ha rendelését leadja előre, én összekészítem a húst, mert a barkácsboltos kollégák, akik állandóan ott vannak csak másodsorban tudnak a húseladással foglalkozni, én általában hétfő, szerda és péntek délelőttönként vagyok bent fél 9-től 13-ig.

A HÚS MINŐSÉGE

Mivel a húst, a vágás másnapján csomagolják, fagyasztják, így a hús nem érlelt hús! A gyakorlatban ez extra frissen fagyasztott húst jelent, ami marha esetében nem feltétlen előny steak-eknél, sülteknél, így a felhasználók többsége ilyenkor a fagyasztott húst hűtőben zacskóstul érleli tovább. (A vákuumfóliázást, ha nem pácban érlelünk, érdemes rajta hagyni a húson, és úgy tárolni a hűtőben, mert nem veszi át a szagokat és a levegőtől elzárva tovább eltartható. Én egy tálcát/tálat szoktam tenni alá, ha mégis eresztene a csomagolás, ne csöpögjön mindenhova.)

BIO TANÚSÍTVÁNY

A bio tanúsítást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi. Azonban, ha a bevett ellenőrzés során nem tapasztal semmi gyanús dolgot, az ellenőrzésnek (ahogy a világ más részein sem) nem része semmiféle laboratóriumi vizsgálat. Maga a termelési előírások pontos betartása biztosítja a bio minőséget, és eredményezi a bio tanúsítvány kiadását.



Az alábbi képekre kattintva megtekintheti tanúsítványainkat. A Biokontroll Hungária oldalon ellenőrizni is lehet tanúsítványaink érvényességét.

MILYEN HÚSRÉSZEK KAPHATÓK?

A marhát igen sokféle húsrészre bontjuk (általában 25-30 féle csontos, csontozott húsrész közül választhat egy-egy korosztályból).

Fölös energiáim függvényében hosszabb-rövidebb leírást adok ezen húsrészekről, és ötleteket a felhasználásukhoz, mivel az a tapasztalat, hogy az emberek többsége csak 2-3 marhahúsrész ismer, miközben 20-30 féle húsrész bontható ki egy marhából, ami nagyon tanácstalanná tudja tenni a gyakorlatlan vásárlót.
A termelőnek pedig érdeke, hogy minden húsrész gazdára találjon, mert minden egyes marhában mindegyik ott van...el kell tudni adnia. Mert bár úgy tűnik a piac a 6 lábú, 4 farkú, dupla hosszú marhákat igényelné, a marhák egyenlőre 4 lábon, 1 farokkal hajtva a legyeket születnek és halnak.

Ezek a húsrészek általában 0,7-1,3 kg közötti csomagban, vákuumfóliázva, címkézve kerülnek eladásra. A címkén szerepel a húsrész neve, és a minőség megőrzési idő is, hogy később otthon is könnyen felismerjük őket, no meg azért, mert a címkézés szigorú szabályai szerint sok más mellett ezeknek is szerepelniük kell azon. :)

MI MIRE JÓ?

NÉVRÉSZ NEVERÉSZ NEVE 2.MIRE JÓ?
Magas hátszínrostélyoscsonttal
  • hirtelen sült angolosan
  • szeletelve
  • főzve
  • párolva
  • Magas hátszínrostélyoscsont nélkül
  • hirtelen sült angolosan
  • egyben sütve
  • szeletelve
  • főzve
  • göngyölve
  • töltve
  • dinsztelni
  • Lapockavastag lapocka
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • vadas
  • dinsztelni
  • hagymás rostélyos
  • Lapockastefánia
  • vadas
  • Lapockapacsni
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Lapockaoldallapocka
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Lapockagavallér spitzhamis vesepecsenye
  • pecsenyének
  • tatár
  • vadas
  • párolva
  • Nyaktarja
  • pecsenyének
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • vadas
  • Szegyszegy hátulja
  • főzve
  • füstölve
  • Szegyoldalas
  • főzve
  • Szegyfejszegy eleje
  • grillezni
  • főzve
  • füstölve
  • Elülső lábszároldallábszár
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Elülső lábszárlábszár
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • vadas
  • Elülső lábszárláb
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Nyelv
  • rántani
  • vadas
  • Fej
  • párolva
  • füstölve
  • Ökörszájpofa
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • salátának
  • Combhosszú felsálfelsál
  • főzve
  • párolva
  • töltve
  • pörkölt
  • tokány
  • Combgömbölyű felsáldió
  • hirtelen sütve angolosan
  • szeletelve
  • tatár
  • főzve
  • párolva
  • töltve
  • pörkölt
  • tokány
  • Combfehér pecsenye
  • steaknek szeletelve
  • szeletelve
  • főzve
  • párolva
  • Combfekete pecsenyehosszúfartő
  • steaknek szeletelve
  • főzve
  • párolva
  • Combfelsáldeklispitz fartő
  • főzve
  • párolva
  • Combkeresztfartőhirvidfartő
  • hirtelen sütve angolosan
  • szeletelve
  • főzve
  • párolva
  • Combnudli
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Hátsó lábszárlábszár
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • vadas
  • Hátsó lábszárláb
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Bélszínvesepecsenye
  • hirtelen sütve angolosan
  • steaknek szeletelve
  • egyben sütve
  • pecsenyének
  • szeletelve
  • rántani
  • tatár
  • tokány
  • Lapos hátszíncsontos hátszín
  • hirtelen sütve angolosan
  • steaknek szeletelve
  • egyben sütve
  • pecsenyének
  • szeletelve
  • főzve
  • párolva
  • tokány
  • Puha hátszínhasaljalebernyeg
  • steaknek szeletelve
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • Lengőborda
  • főzve
  • Farokököruszály
  • főzve
  • pörkölt
  • tokány
  • gulyás
  • JELENLEGI KÉSZLET

    1 éves bio növendék üsző fagyasztott bélszín12000 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott csontos oldalas2700 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott farok3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott fartő/ hamis fartő3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott fehér pecsenye5900 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott fekete pecsenye3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott gömbölyű felsál4600 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott hátszín csont nélkül5300 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott hosszú felsál3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott lábszár3800 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott levescsont500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott máj3100 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott nyak csont nélkül3600 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott nyelv3800 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott oldallapocka3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott pofahús3800 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott puhahátszín3000 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott rostélyos csont nélkül4000 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott stefánia4100 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott szegy csont nélkül3100 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott szív3100 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott tarja csont nélkül4000 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott vastag lapocka3500 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott velőscsont közepe1400 Ft/kg
    1 éves bio növendék üsző fagyasztott velőscsont vége900 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott bélszín10000 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott csontos oldalas2500 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott fartő /keresztfartő2900 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott fehér pecsenye5400 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott fekete pecsenye3200 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott gömbölyű felsál4200 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott hátszín csont nélkül4800 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott herzcafni3400 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott hosszú felsál3200 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott máj2800 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott nyak csont nélkül3300 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott nyelv4318 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott oldallapocka3200 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott pofahús3400 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott rostélyos csont nélkül3600 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott stefánia3700 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott szegy csont nélkül2800 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott szív2800 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott tarja csont nélkül3600 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott vastag lapocka3200 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott velőscsont közepe1300 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott velőscsont vége800 Ft/kg
    2 éves bio üsző fagyasztott vese1100 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott bélszín9000 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott csontos lábszár "karikák"2500 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott csontos oldalas2200 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott farok2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott fartő /hamisfartő2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott fartő /keresztfartő2600 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott fehér pecsenye4700 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott fekete pecsenye2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott gömbölyű felsál3700 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott hátszín csont nélkül4200 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott hosszú felsál2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott lábszár3000 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott levescsont400 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott levescsont velős csonttal600 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott máj2500 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott nyelv3000 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott oldallapocka2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott pofahús3000 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott rostélyos csont nélkül3200 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott stefánia3300 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott szegy csont nélkül2500 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott szív2500 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott tarja csont nélkül3200 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott vastag lapocka2800 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott velőscsont közepe1200 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott velőscsont vége700 Ft/kg
    3 éves bio bika fagyasztott nyak csont nélkül2900 Ft/kg

    MINEK NEVEZZELEK? (1.rész)
    MARHAFAJTÁK

    Finom marhahúst szeretnék venni, főzni, enni. Eddig rendben van.
    Körülbelül azt is sejtjük, mi a marha: egy melegvérű, emlős, háziasított, nagy szőrös állat, szarvval vagy anélkül, nőivarú egyed esetében tőggyel felszerelve. Ennek húsa a marhahús.
    Aztán még talán az is megy, hogy mi a tehén, a bika közt a különbség. De aztán hamar zavarba hozhat a sok többi elnevezés, amivel mind marhákat illetnek.
    Alább megosztom veletek, ami az elmúlt 10 év marhatartás alatt én fejemben helyére került, vagy helyére kerültnek tűnik jelen pillanatban. Aztán, ha ez utóbbi korai örömnek tűnik, javítsatok ki, majd újraszerkesztem az írást, addig meg remélem, nem terjesztek túl nagy sületlenségeket…

    Szarvasmarha fajták

    Szóval a marhák, másik nevükön a szarvasmarhák fajilag a tulok alkatúak alcsaládjába tartoznak. (Ne aggódj, ha ezt így nem tudtad, nekem is utána kellett néznem, hogy mi a veve.) Így rokonaik a bölények, a zebuk, jak és még sokan mások a vadonélő és a háziasított fajok közül.…(ezt a részt legalább eddig is tudtam).
    Ma marhán, marhahúson leginkább a háziasított marhát, illetve annak húsát értjük.
    A szarvasmarhákat hasznosítás szempontjából két nagy csoportba soroljuk, hogy aztán rögtön egy harmadik átmeneti típust és egy negyediket is alkossunk:
    - Tejelő marhák
    - Húsmarhák
    - és az átmeneti típus a Kettőshasznú marhák
    A nevük magyarul igen beszédes, valójában nem is szorul magyarázatra, akinek egyértelmű ugorjon 3 bekezdést!

    A tejelő marhákat nyilván tejükért tartjuk, melyet tejként, tejtermékként fogyasztunk.
    Ezek a fajták jellemzően finomabb csontozatúak, kevesebb rajtuk a hús, korábban válnak ivaréretté, és a teheneiknek jellemzően nagy, jól fejhető tőgye van. Takarmányukra, ahhoz, hogy jól termeljenek igényesebbek. Sajnos magyar viszonyok között a hentespultokon (tisztelet a kivételnek!) még mindig leginkább ezen, a tejtermelésből már kiselejtezett tehenek, illetve a hímivarú utódaiknak a húsával találkozhat a vevő, ami jellemzően kisebb élvezeti értékkel bír.

    Alább néhány tejhasznú tehén képe:

    Tejelő tehén: Jersey

    Tejelő tehén: Holstein fríz

    Tejelő tehén: Hungarofríz

    Tejelő tehén: Ayrshire


    A húsmarhákat jellemzően az utódokért és húsukért tartjuk, melyet húsként, húskészítményként fogyasztunk.
    Ezek robosztusabb csontozatú, szép húsformákat mutató fajták, melyek húsa jó tartásmód esetén kitűnő. Ők azok a fajták, akiknek a teje akár csak annyi, amennyi egy borjú felneveléséhez szükséges, viszont izomra komolyan gyúrnak, lassabban nőnek, később válnak ivaréretté, de általában a takarmányigényük is szerényebb. (A gazdaságokban keletkező szinte mindennemű növényi terméken, mellékterméken jól tarthatók. Sőt (bár szerintem ez már nem gazdálkodás, hanem iparszerű termelés) ipari melléktermékeket, sőt akár újságpapírt és még lehangolóbb dolgokat: pl. ipari fagyállót is jól hasznosítják, és dolgozzák át hússá… Erre azért képesek, mert különleges az emésztő rendszerük (persze a tejtermelőké is ilyen), és az emésztést valójában a bendőben élő mikroorganizmusokra bízzák, azok meg egész sokmindent képesek lebontani, pl. a cellulózt is.)

    Itt tipikus húshasznú marhák egyedei láthatók:

    Húshasznú tehén: Charolais

    Húshasznú tehén: Limusin

    Húshasznú tehén: Angus


    A kettős hasznút nyilvánvalóan azért nevezik kettős hasznúnak, mert amolyan öszvérként ebben is jó, abban is, de egyikben sem annyira, mint egy kifejezetten csak az egyik tenyészcélra nemesített fajta. Előnye a kisgazdaságokban mutatkozik meg leginkább, ahol az utód, ha fiú, ha lány, jó minőségű húsként vagy tejelő tehénként hasznot hoz. Persze a kisgazdaságok már régóta eltűnőben vannak a világ minden táján, de a fajták zömében még megvannak.

    Alább kettős hasznú marhák:

    Kettős hasznú: Magyartarka

    Kettős hasznú: Szimentáli


    És van egy negyedik csoport - hogy meglegyen a ráadás is- a hármashasznúak. Ezeket amellett, hogy fejték, húsát ették, még igavonásra is használták. (Persze nem ilyen sorrendben, mert amit már megettünk, az nem húz igát.) Azonban ezek a fajták az igavonókra való igény csökkenésével el is tűnnek lassan, vagy húshasznúvá válnak…

    Tipikus fajtája - a mindenki által ismert - magyar szürke marha:

    Magyar szürkemarha

    Kárpáti borzderes


    A fentiekből azok számára, akik már jártak nálunk nyilvánvalóan kiderült, hogy mi úgynevezett kettős hasznú marhákat, magyartarka fajtát, és azon belül is jellemzően kettőshasznú egyedeket tartunk.
    És bár jelenleg csak húsra hasznosítjuk őket, nem titkolt célunk az, hogy az állományt megtartsuk kettős hasznúnak.

    Először is azért, mert a legelőre alapozott takarmányozással még a nagy tejpotenciállal rendelkező egyedek tejtúltermelése sem olyan nagy, hogy ne érné meg a borjúnak jutó extra tejért, az ezzel járó plusz súlygyarapodásért, évente átlag kétszer 3-15-ig napon át a kézi fejéssel küzdködni. Amire azért van szükség, mert ellés után, még keveset eszik a borjú, és amíg összehangolódik a tej kereslet-termelés a tőgyben, addig túl sok a tej. Valamint ugyanez van apasztáskor, mikor még egész akár egész bőséges a termelés, de mi már nem szeretnénk tejet.
    Másrészt így mindig van pár tehenem, amit akár fejősként is megérné tartani, ha egyszer sok felesleges időm lesz, és ki szeretném próbálni az állattartás nehéziparát fajtaváltás nélkül… Harmadrészt, én kisgazdaságnak tekintem magunkat, és egy ilyen fajtaválasztással nagyobbnak érzem a mozgásterem, és a piac hullámzásaitól is védettebbnek. Ha húsmarhát vesz a piac, könnyen el tudom adni a felesleges bikát, üszőt exportra. Ha a tejelő marhát keresik, a tejesebb vonalat képviselő teheneket, üszőket tudom eladni jellemzően kisgazdaságokba. Ha persze mindkét vonal épp piacképtelen, akkor nekem is rossz, de olyankor mindig eszembe jut, hogy mi az amiért belevágtunk a marhatartásba:

    A marhatrágya és a legelő marha legelőkre gyakorolt hatása.
    Mert a jól kezelt, jól tartott marhától származó trágya az egyik legjobb talajjavító. És a mi kizsaroltan vett földjeinknek sok más mellett éppen erre van szükségük. (A jól tartott marhát fontosnak tartom ebben a mondatban, mert egy hormonkezelt, antibiotikumozott, agyonhajtott, istállózott marha trágyája biztos vagyok benne, hogy egészen más erőket hordoz, mint egy gulyában, majdnem szabadon élő, bóklászva legelő marháé. És a „Haragos Zöldek” kedvéért: más a metán kibocsájtása is… )
    A legelő marha körmeinek szaggató-taposó hatására felszakítja, átgyúrja a földfelszínt.
    A vizelet, az elhullajtott trágya, (főleg, ha a legeltetés után befogasoljuk) a tápanyag utánpótlásról gondoskodik.
    A legelés maga a legelő fajösszetételét tudja megváltoztatni úgy, hogy évek alatt nő a hozam.
    És akkor még nem beszéltünk azon növény- és állatfajokra gyakorolt közvetett hatásáról, melyek legelőkön élnek, és amelyeknek az élettere csak így tartható fenn.
    Persze mindez csak akkor igaz, ha mindez szakszerűséggel párosul, mert egy legelőt pl. lehet túllegeltetni is, amitől az tönkremegy…
    Nálunk, ahol nagyon sok a régen felhagyott legelő, szántó, melyeket folyamatosan vonunk újra művelésbe hatalmas erőket felemésztve mind gépi, mind kézi munkában, nem elhanyagolható a marhák fásnövény-gyérítő hatása. A bokrokat lerágják, megritkítják, a fákat felnyírják, a korhadtakat kidöntik. A tájat évek alatt, lassan változtatva vissza újra kultúrtájjá.
    Nekünk fontos célunk, hogy a művelésünk alatt álló földek termőképességét, lehetőségeinkhez mérten minimum megtartsuk, de inkább növeljük. Ebben a „küldetésben” társaink a legelő marháink.


    MINEK NEVEZZELEK? (2.rész)
    MARHÁK MEGNEVEZÉSE KOR SZERINT

    Szarvasmarha megnevezése kor és nem szerint

    Kezdjük a kicsikkel!
    Szopós borjú: az anyja, vagy dajkaanya alatt növő borjú születéstől választásig. Talán az ő életük a legszebb. Merthogy a tehén nem csak szoptatja a borjút, hanem nyalja, gondozza, és megfigyeléseim szerint sokmindenre megtanítja.
    Itatásos borjú az, akit nem az anyja nevel, de jobb esetben tejet, de a mai világban inkább tejpótlót kap választási korig.
    Választott borjúnak az elválasztástól fél éves korig nevezik a marhát nemtől függetlenül.
    A választás (amikor elválasztjuk az anyjától vagy a tejes vödörtől) üszőknél jellemzően 3, bikáknál 4 hónapos korban történik. Eddigre válik alkalmassá a borjú emésztőrendszere, hogy nagy törés nélkül immár csak növényi táplálékon éljen.
    A mi gazdaságunkban általában később: 5-7 hónapos korban választunk. Így nálunk a fél éves borjak gyakran még szopós borjak, így ez az életszakasz kimarad az életükből, és rögtön a következő szakaszba lépnek.
    Éven aluli növendék a 6-12 hónapos marha.
    Éven felüli növendék egy éves kortól a tenyésztésbe vételig.
    Ezeknél az elnevezéseknél, mint látható, mindegy volt az állat neme.
    Magyarban, ha meg szeretnénk különböztetni, hozzátesszük, hogy üsző (nőivarú), vagy hogy bika (hímivarú).
    Pl. növendék bika a bika fél éves kortól tenyésztésbe vételig vagy hízlalásra fogásig. (Ismeretlen szavakat lásd majd lentebb.)

    És most jöjjenek a hímek, mert az talán egyszerűbb. (Elnevezésben legalábbis):
    A bikák (a hímivarú egyedek) élete szerintem igen determinált.
    Közülük csak a genetikailag legjobbak, legígéretesebbek lesznek apaállatok, vagy szakszerűbben: tenyészbikák és élnek ezért hosszabb életet. A többi sorsa, és persze végül az ő sorsuk is ugyanaz: Vágóállat (az, amit a vágóhídon levágnak) lesz belőlük.
    Persze a mai világunkban a tenyészbika (a tenyésztésbe vett bika) élete sem biztos, hogy fenékig tejfel. Sokuk, főleg a nagy értékűek, és jellemzően a tejhasznúak egy boxban élik életüket egyedül, hogy aztán „fantomra” (tehéntömegű élettelen tárgyra) ugratva a bikától -nem veszélytelen mesterégként- emberek fejjék le a spermát. Amit fagyasztanak, hígítanak, ha kell szexálnak (külön választják a spermát ivar szerint), porcióznak, jó pénzért eladnak, postáznak, hogy aztán a „gumicsizmás bika”: az inszeminátor a bika spermájával által soha nem látott teheneket termékenyítsen meg akár a világ másik végén, akár sok évvel a haláluk után… Persze nem biztos, hogy régen sokkal jobb volt bikának lenni...
    Falu bikája akkor sem volt sok. Egy közepes gulyában egy is elég volt. A bikák zömét így herélték. (Ma itthon már ritka a herélés, de pl. Amerikában a húshasznú bikaborjakat általában ma is herélik). Ennek több oka van. Nincs annyi verekedés, rangsor harc, sérülés, több idő marad enni, pihenni, nagyobb a súlygyarapodás, jobb a takarmányhasznosítás, faggyúsabb (és ezáltal finomabb) a hús. Magyarán könnyebben híznak az ivartalanított egyedek, mint a bikák.
    Régen szempont volt még az igavonó marháknál az izomerőn kívül a könnyű kezelhetőség is. S mind a kettőt segítette a herélés.
    A heréléshez, igáztatáshoz több - ma már elfeledőben lévő - megnevezés is köthető:
    Tinó: az ivartalanított hímivarú növendék marha
    Borjúfogas tinó: a 2-3 éves ivartalanított hímivarú növendék marha a szegletfog kiváltása előtt
    Ökör: a 4 évesnél idősebb tinó
    Igás ökör (igás barom): az igázott ökör
    Hízó bika: a hízlalásra fogott bika (lehet a tenyészbikából is hízó, ha már kiszolgált tenyészállatként)
    Nekem sok szólás-mondás, jelző jut eszembe, amiben ezek a szavak szerepelnek, de a „Tanulj, tinó, ökör lesz belőled!” talán sokaknak ismerős, és a fenti szótár segítségével talán azok is megértik mit jelent, akik eddig nem ismerték.

    Mint már fentebb kiderült a nőivarú marhák az üszők. Az ő életük többfelé ágazhat.
    Lehet belőlük selejt üsző, akit nem is vesznek tenyésztésbe, vagy bármikor kiveszik a tenyésztésből. Ekkor azonos a sorsuk az azonos korú bikákéval. Hizlalva vagy anélkül vágóba kerülnek.
    Ha tenyésztésbe fogják:
    Vemhes üsző (előhasi üsző) lesz, ha megtermékenyült.
    Az üsző ellés után azonnal tehénné válik.
    A tehén az első és a második ellés közötti időben elsőborjas tehén, még akkor is, mikor már nincs is vele a borja.
    Anyatehén korától függetlenül a borjút szoptató tehén.
    Fejős tehén a fejt tehén. (Tehenet fejni az ellés után induló tejtermelési ciklusban lehet.)
    Apasztós tehén, akit a következő ellése előtt elapasztanak (nem fejik), hogy a következő elléssel beinduló tejtermelési ciklusra felkészülhessen. De a fejéshez, tejtermeléshez köthető elnevezéseket végképp jobb lenne, ha egy hozzáértő írná meg helyettem…
    Selejt tehén az, amelyiket a tenyésztésből valamilyen okból kiveszik.
    Kényszervágott marha: lehet egy egészséges marha is, akit valamilyen sérülés miatt kell levágni, aminek húsa általában fogyasztásra alkalmas. De egy akár fertőző betegségben szenvedő marhát is így neveznek, aminek a levágását a hatóság rendeli el, és aminek a húsa természetesen nem fogyasztható.

    Van még pár megnevezés, amiből az első kettőt én még nem hallottam, csak leírva láttam, a második kettő itthon tudtommal nem jellemző hasznosítások megnevezése:
    Göböly vagy sőre: hizlalásba fogott, illetve meghizlalt kifejlett szarvasmarha.
    Fehérhúsú borjú a 180-200 kg tömegre, tejen és tejporon, rosttartalmú takarmányok nélkül, zárt, sötét helyen meghizlalt borjú. Az ilyen állat súlyos vashiányban szenved, attól fehér a húsa. Franciaországban jellemző az ilyen tartás, prémium minőségűnek számít az ilyen borjú húsa.Szerintem amellett, hogy ez állatkínzás, nem hiszem, hogy egészséges táplálék egy így tartott állat húsa.
    Baby beef-nek a 350-400 kg végtömegig hizlalt, elválasztott borjút nevezik. Takarmánya főként fölözött tejből, tejporbor, abrakból, jó minőségű szénából, esetleg szilázsból áll. Ez elsősorban a kistestű angol húsfajták hizlalási módja.
    És ha azt hisszük, hogy mostmár mindent tudunk, mehetünk a henteshez vásárolni, hát tévedünk. Mert mindezek a nevek az állattenyésztési gyakorlat szerinti (és az általam is használt) megnevezések, melyek erősen különböznek a kereskedelmi- és húsipari megnevezésektől. Ez utóbbiak elsősorban az állat korát, nemét veszik figyelembe és a fogak állapota (fogváltás, kopottság, foghiány) illetve tehenek esetében a szarvgyűrűk alapján határozzák meg egy egyed besorolását.
    Borjú: a mindössze 3-8 hetes tejjel táplált állat. (Ezért nem valószínű, hogy egy átlag hentesnél itthon borjúhúst találunk.)
    Növendék marha (üsző, bika, tinó): a 8 hetesnél idősebb marha mielőtt kifejlett marhának számítana.
    Innen már követhetőbbek a megnevezések:
    Kifejlett marha, Üsző, Tehén, Bika, Tinó, Ökör már körülbelül egybevágnak a fentiekkel, de a határvonalak itt nem az életkorhoz, hanem a fogváltás különböző szakaszaihoz kötődnek.
    De ennyi elég. Aki még ennél is többet szeretne erről tudni, az járjon maga utána!